Elmúlott a szép karácsony három napos ünnepe. Hála az égnek ! No nem azért mert annyira rossz ünnepelni ,együtt lenni a gyerekekkel. Az jó vót! Inkább a sok készülődés, sürgés forgás etc. etc. Azok a dolgok már nem nekem valók. Sokkal jobban szeretem a csendes lassú életet, mondhatnám azt szeretek lusta lenni. A ténsasszony meg pont az ellentétem ebben. Mondjuk megértem mert leginkább rajta áll vagy bukik az ünnepi mutatvány. Akarom mondani az ünnep sikeressége. Na persze magam is segítek néki mindenben,már ha itthon vagyok mert ugyi az állatok körül nincs se ünnep se hétvége. Meg is szoktam már és élvezem is,hogy ünnepnapokon dolgozhatok. Más az ilyen napok hangulata. Csendesebb, nyugalmasabb. Tegnap karácsony másnapján is oda voltam a telepen. Hosszipisti kollégával egyetemben. Ő amollan gyütt-ment dolgozó mert igazából a növényeseknél van , de ott ilyentájt kevés vagy egyáltalán nincs munka, így télire iderakják mellénk. Amúgy majdnem olyan öreg dolgozója a cégnek mint jómagam és anno a régi telepen is sokat dolgoztunk együtt.
Most azon agyalok mit is akartam én ide írni? Nagyon elkanyarodtam az eredeti gondolatmenetemtől. Ja az örömről, hogy vége van a karácsonynak. Ami igazából jó volt.Voltak itt a gyerekek meg nem is. Rokonok is voltak meg nem is. Mi meg nem voltunk senkinél. Miért írtam, hogy a gyerekek voltak is meg nem is. Mert ünnepi ebédre csak a fiamék voltak itthon. Lányom munka után beugrott egy órácskára. A rokonokkal pont így voltunk. Sógornőmék voltak itt tegnap lányostúl vejestűl unokástúl korábban meg édesanyám egyedül. Édesapámat nem tudta kirobbantani a házból. Megértem az öreget. 81 évesen majd én se akarom elhagyni a meleg házat holmi ünnepi ebédért legyen az akármilyen finom is. A ténsasszony nagyon odatette magát idén. Beiglit sütött de ollan finomat, hogy maga se hitte milyen jó lett. Aztán volt még illen ollan sütemény,de az ünnepi ebédek is szinte tökéletesre sikeredtek. A vőtársam is jóízűen evett mindenből ami igencsak nagy szó, mert nehéz olyat csinálni amiben nem talál hibát. Szóval ez a karácsony is olyan volt mint a korábbiak. Jó volt, szép volt és bizony elég volt egy időre belőle.
Most azon agyalok mit is akartam én ide írni? Nagyon elkanyarodtam az eredeti gondolatmenetemtől. Ja az örömről, hogy vége van a karácsonynak. Ami igazából jó volt.Voltak itt a gyerekek meg nem is. Rokonok is voltak meg nem is. Mi meg nem voltunk senkinél. Miért írtam, hogy a gyerekek voltak is meg nem is. Mert ünnepi ebédre csak a fiamék voltak itthon. Lányom munka után beugrott egy órácskára. A rokonokkal pont így voltunk. Sógornőmék voltak itt tegnap lányostúl vejestűl unokástúl korábban meg édesanyám egyedül. Édesapámat nem tudta kirobbantani a házból. Megértem az öreget. 81 évesen majd én se akarom elhagyni a meleg házat holmi ünnepi ebédért legyen az akármilyen finom is. A ténsasszony nagyon odatette magát idén. Beiglit sütött de ollan finomat, hogy maga se hitte milyen jó lett. Aztán volt még illen ollan sütemény,de az ünnepi ebédek is szinte tökéletesre sikeredtek. A vőtársam is jóízűen evett mindenből ami igencsak nagy szó, mert nehéz olyat csinálni amiben nem talál hibát. Szóval ez a karácsony is olyan volt mint a korábbiak. Jó volt, szép volt és bizony elég volt egy időre belőle.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése