Napló ( new fox diary )

 Vasárnap van. Csend és nyugalom. Pont ahogy szeretem. Se gyerekek, se unoka, se egy rokon, ismerős vagy szomszéd, se Jehova tanúi. Szépen kettecskén el hentergünk a ténsasszonnyal. Ő bújja a tabletjét én meg itt püfölöm a billentyűket.   Nem véletlenül említettem meg Jehova tanúit, ugyanis vannak köztük többen akikkel szívesen beszélgetek, vitatkozom a vallásról, hitről és a Bibliáról. Vagy 25 évvel ezelőtt csöngettek be hozzánk először. Akkortájt még azt hitték szegények, hogy megtéríthetnek és heti rendszerességgel látogattak meg minket. Igyekeztek meggyőzni a maguk és a Biblia igazáról. Őszintén megvallva jók voltak azok a  beszélgetések. Gyakran készültem is a Bibliát olvasva arra. hogy vitába szálljak velük. Ahogy kedvenc filmemben az Őslakóban mondja az egyik szereplő." Élveztem ahogy kergettük egymást a májusfa körül".  Az utóbbi években már ritkán jönnek és szinte csak baráti látogatásra. Érdeklődnek hogy s mint vagyunk. Néha próbálkoznak még egy-egy va...

💣  Elég régen vetettem e papírra gondolataimat. Töredelmesen meg is vallom, hogy semmiféle gondolatnak nem voltam birtokában az utóbbi két három  hétben. Beteg voltam. Eddig azt gondoltam, hogy a férfi náthánál nincs halálosabb kórság de az utóbbi napok történései rácáfoltak erre. Szó szerint halálomon voltam. Ha ténsasszony nem lett volna velem együtt beteg akkor tán a papot is kihívattam volna, hogy adja rám az utolsó kenetet. No de viccet félre téve tényleg elég betegek voltunk. Még a háziorvosom is meglátogattam és ez kérem nagy szó, mert a tavalyi kovidig vagy 30 évig nem látott. Én sem őt! :D  A doktornéni azzal nyugtatott meg, hogy a legrosszabbat a tüdőgyulladást még időben megcsíptük. Megcsíptük vagy sem én bő két hétig csak feküdtem, köhögtem  és  imádkoztam a jó Istenhez, hogy szabadítson meg a kórságtól.  Vagy rosszul mondottam az imákat vagy túl halkan mert nagyon lassan haladtam a gyógyulás útján.  Szedtem a bogyókat vitaminokat amiket f...