Ilyet is ritkán írhatok vagy mondhatok. Jól éreztem magam egy olyan születésnapi buliban ahol a vendégek többségét alig vagy egyáltalán nem ismertem. Engem bezzeg annál többen ,mert a fiam apja vagyok. Hát ezt megint jól megaszondtam. Háttal nem kezdünk mondatot jutott eszembe volt általános iskolai osztályfőnököm dorgálása. Summa summarum a fiam születésnapi bulijában voltunk a ténsasszonnyal egyetemben szombat délután, este. Egy hónapja volt kereken 30 éves, de a csoport akiket nap mint nap megkínoz és azt még élvezik is mostanra szervezték az ünneplést. Jó volt a kaja és ami a legfontosabb, hogy meleg is az étel mire kihozták mert egy másik helyről lett kihozatva 50 főnek. A piáról nem mesélek mert az ugyi mindenkinek az ízlésére vagyon bízva. Söröztem leginkább.
Aki ismer az a megmondhatója annak mennyire nem kedvelem az ilyen nagy társasági banzájt. Nagyon nem kérem. De ott volt az unokám ( Igen megint róla is szól ezen bejegyzés!) Miatta még a kőrhintára is felülnék ha arra kérne.. pedig ha oda felülök egyszer lehet, hogy nem szállok le többet mert igencsak szédülős vagyok. Ott pusztulnék meg a kör közepén. De nem állva ahogy az Edda énekli hanem elsápadva és ülve. Szóval az unokám ott volt én meg lestem minden mozdulatát ,mert igencsak élvezte a társaságot körbe körbe futott a termen a vendégek legnagyobb örömére.. Bírta is a bezentér gyerkőc este fél tízig.
Akkor hazajöttünk. Lefektettük az unokát magunk közé mert a szülei még maradtak. Valamikor hajnali négy táján nyikorgatták a kaput. Direkt nem zsírozom meg! Had nyikorogjon! Legalább mindig tudom ha jön valaki. Már a kutyában se bízhatok, hogy észreveszi ha jön valaki. Öreg már az is. 14 éves lesz a következő hónapban. Történt ugyanis, hogy pár napja édes szülém jött be szépen csendben. Neki valahogy még a kapu se nyikorogta el magát. Mi ugyi kint voltunk hátul a kertben velünk az eb. Édesanyám elébb a házba nézett be, még szólott is. A kutya nem hallotta.. Majd hátra ballagot édesanyám . Mikor ránk szolt, hogy végre megvagyunk akkor vette észre a kutya és kezdte el veszettül ugatni. Mintha csak be akarta volna pótolni az elmulasztott vendég érkezésének jelzését. Az az igazság,hogy már vaksi is így amíg fel nem ismerte szülémet ugatta. De nagyon elkanyarodtam az unokától. Szóval lefektettük őt is magunkat is. Fél óra múlva felült és elkezdett hányni. Kijött belőle minden mit a buliban evett ivott. Enni mondjuk nem láttuk ott de ahogy másnap hallottam csipegetett itt is ott is mindenhol ahol megállt. Mire a ténsasszony rendbe tett mindent lett vagy fél éjfél. Akkor lefeküdtünk.A Manó elaludt és aludt reggelig mint a bunda. Nekem nem jött álom a szememre. Csak hallgattam hajnali ötig miként szuszognak versenyt a mamával és a kutyával. Mert a kutyának olyan jó dolga van. Bent alszik a házba. Ötkor felkeltem aztán elballagtam dolgozni. Ott a kollégát meg se várva nekiláttam a teendőknek.. Ha leültem volna bizton, hogy elaludtam volna. Akkor pedig ágyúszóval se ébresztettek volna föl.
Hééé vén gazember!!! Ezt a ténsasszony kiabálta az előbb.. Má megint kitalált valamit ,nehogymá le tudjam írni mindazt ami a bögyömbe volt van! Ezért intek egy Pááát!!!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése