Ugrás a fő tartalomra

Asszem dáthás lettem....

 Tegnap megint elébb járt a pofám mint köllött vóna. Mert ugyi aztat írtam tegnapi bejegyzésemben,hogy az égadta világon nincs semmi bajom. Erre tessék itten van rajtam a nyavala. Két akkor csúz éktelenkedik a számon,mint öreg Róza néni orrán a bibircsók. Ráadásul fájnak is rendesen. Ez  is ölég lenne bajnak, de kiütközött rajtam valamiféle megfázás is.. Tüsszögök meg folyik a nózim. Tüsszögésrű eszembe jutott amit illenkor mondani szoktam. ...Azért tüsszögök mert allergiás vagyok a csúnya nőkre és bizton a ház előtt sétált el egy kettő. Igaz másik mondásommal meg egyenesen szembe köpöm magam,mármint a fentebbi állításomhoz képest...mert az meg úgy hangzik. Csúnya nő nincsen csak kevés ital. Ebben van is sok igazság ,mert alkoholos mámorban még én se láttam olant csak szép és kívánatos fehérnépeket.

Elkezdett kaparni a torkom is. Nem lesz ennek jó vége! Itt a nyár a meleg én meg majd az ágyat nyomjam a forróságban? ÁÁÁ az ki lesz csukva mint opció mert mostanában annyi a munka mint egen a csillag. Sosem érünk a végire, ráadásul még az idő is szórít minket. Másfelől meg nem kezdhetem az új munkahelyen úgy a munkát, hogy beteg vagyok. Nem nem kedves olvasóm itten nem köpöm szembe előző állításom a munkára vonatkozóakat ,csak arra célzok,hogy megváltozik a munkaadóm meg a státusom hamarosan. Jobb nem lészen mert mingyárt  két főnökkel több lesz ,melősbú meg majdnemhogy kevesebb. Emiatta van bennem néminemű félsz meg aggodalom de talán lészen valamiféle haladás is minálunk. Nem a fizetésre gondulok mert az máris javút valamicskét,hanem a technikára, javításokra meg fejlesztésekre itt ott. Itten eszembe jutott kedves vót kollégám mondása.Ne carjá be,majdcsak lészen valahogy! Vagy sehogy!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dúgok ahogy velünk megestek.

 Aggyon Isten atyámnak fiai és lányai! Nagy oka van annak, hogy rávettem magam az írásra. Ahogy mán valamellik posztban megemlítettem  a ténsasszony imádja lájkóni és megosztani a nyereményjátékok felhívásati. Mindég kinevettem mert én még sohasenem talákoztam ollanna aki nyert vóna valamit . A minap este gyön a kedves a kis tablettjéve, hogy nézzem mán meg millen "levelet" kapott meg merje é nyitni vagy mifene. Má mé ne mernéd mondottam néki és kivettem kezéből az ipad-et és megnyitottam én magam azt a levelet. Oszt azonmód pofára is estem mert a kedvesemmel közölték, hogy  megnyerte valamellik bútorbolt által meghirdetett szekrénysort. Hát kérem vót nagy öröm mert a gyerekek ahogy kőtőztek vitték magukkal a szekrénysorunk dirib darabjait. Melliknek éppen mellikre vót szüksége. A legjobbkor gyött ezen nyeremény. Kicsit régebbi típusú dizájn és használt de echte német. Másfelő meg ingyé aggyák hát mindenképpen ehozzuk, majd a jövő héten. A héten akartuk de  a telefon...

Beteljesedett

 Be vagy inkább kiteljesedett a megfázásom mára. Reggel még csak a szokásos szipogós, köhintős állapotban voltam, így szokásomhoz híven elmentem dolgozni. Tettem-vettem, dolgozgattam  de az idő teltével egyre carabbúl éreztem magam. Rázott a hideg,fájt mindenem. Úgy kilenc óra magasságában ( Csak azért írtam így, hogy fitogtassam a művelt műveletlenségem! :) ) fogtam magam és hazajöttem.Persze előtte ahogy illik bejelentettem ezt a főnökömnek akit nem igazán hatott meg ,hogy halálos férfi náthában szenvedek. De elengedett. Itthon aztán elfeküdtem és nyakig betakarództam, majd délig aludtam mint a bunda. Utána se lettem jobban, így a ténsasszony engedélyével" lustálkodtam" tovább. Szorgalmasan hozta nékem a brrr teáját amiből már megitatott vele cc két litert. Most meg folyamatosan rohangálok kifelé  kis dolgomra. Nyavalám miatt elhalasztódott a holnapra tervezett mészárlás ugyanis nyulakat akartunk kiugrasztani a bundájukból. Kell a hely a következő generációnak.  Az...

Megcsalatva

No hát kedveseim, az ember azt hinné, hogy a házasság az egy szent kötelék, amitől a két lélek úgy összetapad, mint a vizes kenyér a kutya szájában. De hát nem mindig van ez így. Mert ott van példának okáért a Vilmányi Terka. Aki elsőre, ha ránéz az ember, azt hinné: tisztesség, becsület, kendős asszony, szorgos házicseléd a szó legszebb értelmében. Na de a kendő alatt is lehet ördögi gondolat, kérem szépen. Történt egyszer, hogy az ura, a Vilmányi Pista, kiment a határba, mert hát a kukorica magát nem kapálja meg. A Terka meg otthon maradt, és hát, ahogy mondani szokták, „nem ült tétlenül”. Hát persze hogy nem! Mert hát éppen a plébános úr toppant be, aki, mondjuk ki, nemcsak a hívek lelkét szerette gondozgatni, hanem úgy néha más testrészeket is. És akkor ott, kérem, a sparhelt mellett, ahol a fazékban még pöfögött a bab, a Terka megmutatta, hogy az asszonyi hűség néha bizony olyan, mint a templomi gyertya: könnyen elolthatja a huzat. Most persze, ha valaki azt hinné, hogy én káröröm...